Ha a dobhártyát hanghullámok érik, akkor ezeket a hangmozgásokat a hallócsontocskákon keresztül (kalapács, üllő, kengyel) a belső fül csiga formájú, kanyargós, borsó nagyságú hallójáratába továbbítja.
A hallójárat folyadékában kb. 25000 apró érzékelő szőröcske található. A szőröcskék a vízatom nagyságához hasonló mértékű kilengése elegendő ahhoz, hogy az energia egy elektromechanikus jellé átalakuljon és a hallóidegeken keresztül ezt a szignált az agyba továbbítsa.
Ábra
1. kalapács 2. üllő 3. kengyel 4. az egyensúlyérzékelő szerv félkörös ívjárata 5. külső hallójárat 6. dobhártya 7. csiga ( cochlea ) 8. Eustach-kürt ( tuba anditiva )
Frekvencia ( rezgésszám ) és Decibel ( hangerősség )
Minél rövidebb a nyomásingadozás időbeli egymásutánja, annál erősebben érzékeljük a hangot. Az ingadozási frekvencia mértékegysége (másodpercenkénti ingadozás) a Hertz (Hz). Az emberi hallás frekvencia tartománya 16 Hertz és 16000 Hz között van, amíg egyes állatfalyoknál 100000 Hz-ig is terjedhet. A frekvencia mellett a hangnyomás is döntő fontosságú. A hangszintmagasság jelzője Decibelben mérendő (dB). Minél magasabb a decibel száma, annál hangosabban halljuk a hangokat és a zajokat. Ha a hangszintmérést dB (A)-ban adjuk meg, úgy az A-skála is megpróbálja a hangerőt kifinomult hallással visszaadni az emberi fül érzékenységének figyelembevételével. A decibel az egy logaritmikus érték. Egy 3 dB-es eltérés alig érzékelhető, mégis fizikailag a hang intenzitásának megduplázódását jelenti. 10 dB tizszeres intenzitásnak felel meg, viszont az ember ezt csak dupla hangerősségként érzékeli.
A zaj okozta nagyothallás
Minél erősebb a beható hangzás, annál hamarabb következik be az érzékelő szőröcskék károsodása. Először összetapadnak, majd elveszítik rugalmasságukat és végül finom szerkezetük felépítése megtörik, mint fűszár a szélben. Legújabb ismeretek szerint e károsodási folyamat okozói az úgynevezett szabad gyökök. Az elülső részen található szőröcskék a magasabb frekvenciáért felelősek. Mivel ezek elsőként halnak el, ezért általában már ebben a frekvencia részben megkezdődik a nagyothallás. A szőröcskék felének a kihullása nem vezet különösebben észrevehető halláskárosodáshoz. Ezért a kezdeti stádiumban lévő nagyothallás gyakran csak elég későn állapítható meg. A nagyothallás nem gyógyítható, hanem csak egy hallókészülék segítségével kiegyenlíthető.
A hangerősség mellett döntő fontosságú a beható idő is, az hogy a zajkárosodás maradandóvá válik, vagy nem. Egy bizonyos terhelési határig még működnek a szőröcskék, feltéve, ha közbe-közbe elegendő csend és nyugalom áll rendelkezésükre. A tapasztalati szabály érvényes:egy terhelési fázis egy dupla idejű nyugalmi állapot beiktatását követeli meg.
Ennyi hangerőt bír ki a fül
A Foglalkoztatási Szövetségek kutatást folytattak a munkahelyeken, hogy a dolgozókat egy munkanap alatt mennyi ideig lehet a zaj hatásának kitenni anélkül, hogy veszélyeztetetté válnának.A privát, otthoni helyeken is ezeket az értékeket vesszük támpontul:
85 decibel (A) - 8 órán keresztül veszélytelen
88 decibel (A) - 4 órán keresztül ártalmatlan
100 decibel (A) - 15 percig veszélytelen
119 decibel (A) - 1 percig veszélytelen
Extrém mértékű zaj: mint pisztolylövés, petárda és hasonló zajok – azonnali halláskárosodást okoznak.
Figyelem!
Legtöbbször észre sem vesszük, mikor érkezik el az időpont, amikor is a fül számára túl erőssé válik a megterhelés.Első figyelmeztető jel a zsibbadó érzés, fülcsengés és fejfájás.Ezek nem megbízható jelek és előszeretettel figyelmen kívül maradnak. Akkor is, ha sokan nem hiszik : a zajt nem lehet megszokni.
