Bázikus ásványi anyagok, mint „analgetikumok" a krónikus hátfájás terápiájában
„A fájdalom az, amit segítségül hívok: mert ő jót tevő barát" – írta Goethe „Iphigénia" c. darabjában – úgymond a betegségek újszerű interpretációjának a poétikus megoldása, mint módszer.
A gyakorlatban ennek értelme van, ha a működéssel és a fájdalom okával elmélyülten foglalkozunk. Kevésbé a helyi, lokális és többnyire a szisztematikus okok kutatása bizonyul sikeresnek a krónikus hátfájás kezelésében. A gyakran fellépő acidózis terápiája egy fontos előrelépés életminőségünk javításában és az érintettek mozgásszabadságában. A krónikus hátfájás, háti panaszok okának megvitatásában a szakirodalomban és a laikus sajtókban elsősorban külső faktorok találhatók: izommerevség, osteoporózis, a háti csigolyák izületi athrózisa, gyulladásos izületi megbetegedések, vagy fejlődési rendellenességek, mint Skoliose (gerincferdülés oldalra) és morbus Scheuermann (Scheuermann- kór=aseptikus csontnecrózis). Akármilyen „okozati" események is ezek, magyarázati modellként mégis távol maradnak a felszíntől. Ha mélyebben megvizsgáljuk, látni fogjuk, hogy egyforma okozói lehetnek, mert a legtöbb páciensnél egy látens, idült acidózis fedezhető fel, és így ez az egyedüli, tulajdonképpeni oka a szövetek fájdalmas degenerációjának.
Látens acidózis krónikus „anyagkifáradáshoz" vezet
Azért, mert a látens acidózis laboranalitikusan nehezen kimutatható, ezért a szövetek túlsavasodását még mindig messzemenően alábecsülik. A szervezetünk a sejtlégzés keretén belül állandóan savat termel, ami a vesén, tüdőn, beleken és a bőrön keresztül kiürül. Az, hogy ez az elimináció (kiküszöbölés) mégis teljes mértékben sikerüljön, végül is egy matematikai probléma is lehet. A savtalanítás első fázisában a szervezetben szabad lúgok kerülnek felhasználásra a pufferezés folyamatában. A túlzott savtartalmú táplálkozás következtében kialakult krónikus túlsavasodás esetében csökken a vérben a lúg-puffer kapacitás. és a kálium-hidrogén-kvóciens eltolódásához vezet. Később a temporális (időszakos) felesleges savak a kötőszövetben és a porcokban köztesen és véglegesen tárolódnak. Egy további stádiumban a szabályozó keringés a szervezet saját ásványi anyag tartalékát veszi igénybe. Leépítik a csontokban, porcokban és a fogakban tárolódó ásványi sókat és a savtúltengés neutralizálására használja fel azokat. Az ásványi anyag kivonása mindenek előtt a „keményebb" testi szövetekben vezet azok degenerációjához. A csontok, szalagok és a porcok elveszítik szerkezeti felépítésüket és a túlsavasodás okozta ásványi anyag kivonás a tulajdonképpeni oka a porckorong megbetegedéseknek és az arthrótikus degenerációnak (sorvadásos elhalás). A népbetegségnek számító hátfájás leginkább a túlsavas étkezésre vezethető vissza és a kevésbé egy mechanikai kopásra. Következőképpen is fogalmazhatnánk: az a mozgási szervrendszer, ami elegendő lúgos életfontosságú anyagokkal el van látva, az a mechanikus megbetegedéssel szemben egy jóval magasabb ellenálló képességgel rendelkezik és messze nem alakulnak ki olyan gyorsan az izgalmi tünetek, mint a súlyos ásványi anyag elvonásában szenvedő csontrendszer esetében.
A szövetek vízmegkötő képességének magas szinten való tartása
Az intersticiális sejtek szerkezete kimondottan érzékenyen reagálnak a sav-bázis egyensúly változására. A fejérje-cukor-építőkövek (proteoglykane) vízmolekulákat kötnek meg és ezen belül egy centrális szerepet játszanak a testszövet nedvesítésében. Minél nagyobb a szervezetben a túlsavasodás, annál jobban csökken a Proteoglykánok vízmolekula-megkötő képessége. A testszövet összességében szárazabbá válik, kiszárad. Következménye: a kötőszövet szerkezetének rugalmassága és flexibilitása megszűnik, ami első tünetként jelentkezik mozgásrendszerünkben. Minél nagyobb az izületi porc és az izületi folyadék savtartalma, annál gyorsabban csökken – a víztartalom csökkenésével – a porcok ellátása, nedvesítése és a porc elveszíti rugalmasságát. Mechanikai megterhelések a túlsavasodott és ezáltal kiszáradt testszövetben lényegesen gyorsabban okoznak izületi kopást.
Porckorong megbetegedések, vagy egy arthrózisos elváltozás (pl. a kis csigolyaízesülés) inkább egy savas és száraz szervezetben fejlődnek ki, mint szövetekben, amik a rendszeres lúgos ásványi anyag ellátásnak köszönhetően állandó savtalanításban részesülnek, ezáltal megtartják vízmegkötő képességüket és rugalmasságukat.
Bázikus ásványi anyagok csillapítják a fájdalmat
Egy tanulmányi vizsgálatban 82 hátfájásban szenvedő 20 és 75 év közötti páciensekkel, akik az öt fájdalmi paraméter közül (hátfájás ülő, álló, fekvő pozícióban, mozgás közbeni fájdalom és éjszakai fájdalom) kettőt egy >6-os fájdalmi intenzitást egy vizuális analóg skálán (0-10-ig) jelöltek ki, és négy héten keresztül napi 2x2 teáskanál BasicaVital kb. 30 gr bevételét alkalmazták. További diéták, vagy egyéb beavatkozások, mint pl. masszázs nem került elvégzésre. Fájdalomcsillapító készítményt csak szükség esetén szedhettek és ez is dokumentálásra került. A bázikus készítmények szedése két nappal a záró vizsgálatok
befejeződése előtt került leállításra. Ennek a vizsgálati tanulmánynak az eredményei egyértelműen bizonyították, hogy a citrát alapú lúgos ásványi anyagok adásakor egy fájdalomcsillapító hatás alakult ki. Tíz vizsgálati tesztszemély közül kilencen egyértelműen beszámoltak a fájdalmi tünetek csökkenéséről, enyhüléséről. A mozgáskorlátozottság és az előzőleg fennálló mindennapi tevékenységek akadályoztatottságának több mint a fele megszűnt. Különösen említésre méltó az a megállapítás, hogy a résztvevők közül a nem szteroidális antireumatikás csoportban kevesebb fájdalomcsillapító bevételére volt szükség.
Az adagolt lúg keverék jelentősen csökkentette a fájdalomcsillapító gyógyszer adásának szükségességét. A háti és testi mozgékonyság láthatóan javult és az általános közérzet a bázikus összetételű anyagok pótlásakor ismét visszanyerte kvalitását. A vizsgálatot kísérő laboreredmények egyértelműen a sejtek puffer kapacitásának növekedését mutatták.
Lúgpótlás, mint alap terápia
A tanulmányi vizsgálatok alátámasztják, hogy krónikus hátfájás nem csekély módon a természetes sav-bázis egyensúly zavarában az acidózis értelmében alábbhagynak. A hátfájásos betegségben szenvedő pácienseknél a bázikus ásványi anyagok keverékének adása nem csak a fájdalmi tüneteket, hanem a fájdalomcsillapító szerek szedését is csökkenti és a kötőszöveti terület jelentős revitalizálását eredményezi, ami nem csak a mozgásrendszer szerkezetét regenerálja, hanem a többi szerveknek is jót tesz. Éppen ezért jó, ha nem bikarbonátot, hanem citrátot használunk, mint pl. amit a Basica készítmények is tartalmaznak. A citrátok egy elhúzódottabb, hosszabban tartó lúgos hatással rendelkeznek, gyomorkímélők és jól felszívódnak, ezzel ellentétben a bikarbonátok a gyomorsav által gyorsan semlegesítésre kerülnek, gyorsabban pufferolnak és a szén-dioxid képződés miatt gyakoribbak a felböfögések. Kísérő kezelésként ajánlatos a spagyrikus gyógy készítmények adása (Solunat 3-as, Azinat a SOLUNA-tól, PHÖNIX Stellaria, vagy PHÖNIX Solidago spag.), vagy az ALCEA Betula úrtinktúra, ami vízhajtóként a veséket átmossa és az elégetett savakat kiválasztja a vizeleten keresztül. Betula (nyírfa) régi származását tekintve egy értékes gyógynövény a kötőszövetek megtisztítására és egy lúgos por kombinációjával alkalmas a savtúltengés következtében kialakult szövetmerevség ellen is. A szokásos analgetikumok helyett ajánlatosabb inkább a homöopátiás fájdalomcsillapító Diluplex (a Steierl-től) adása, ami 3 gyógyhatású komponensből áll, a Colocynthis, Mezerum és Ranunculus bulbosus (D4-es kiszerel.) és legtöbb esetben legjobb alternatívának bizonyult az allopáthiás (ellentétes hatással kezelő) fájdalomcsillapítók.
Irodalom:
(1) W.Gerz, M.Worlitschek, W.Bayer: Sav-bázis háztartás a gyakorlatban: alapvető orvoslás - terápia. Természetgyógyászati praxis 1997/9.
(2) R.és H. Kalbermatten: Növényi tinktúrák AT.Kiadó, Báden és München 2005.
(3) J.Vormenn, M.Worlotschek, T.Goedecke, B.Silver: A bázikus ásványi anyagok pótlása csökkenti a krónikus hátfájás tüneteit. J.Trace Elem Med.Biol.2001/15 179.oldal
(4) J.Vormann: Az idült acidózis hatásai a kötőszövetre. Naturgyógyászati praxis 2004/07.
(5) MaxWichtl: Teadrogok és Pyrhopharmakák tudományos alapú orvoslás kézikönyve. Tudományos Kiadók Szövetsége, Stuttgart 2002.
(6) Michael Wortlitschek: A sav-bázis háztartás praxisa. Hang Kiadó Stuttgart 2003
(7) Grafika: Protina
A szerzőnő címe: Margret Rupprecht, Naturheilpraxis / Hohensalzaer Str. 6/a 81929 München.
