A sav-bázis szabályozás középpontjában a vér és a szövetek ph-értékének a megőrzése áll. Azonban ha a pufferrendszer túlterhelté válik, és a normális ph-értéket túllépve elveszíti a vér a normális áramlási képességét és az oxigén, a tápanyagok, valamint a bontóanyagok szállítása akadályozottá válik. A vér savtúltengésének orvosi szakkifejezése az acidózis. Az akut acidózis életveszélyes megbetegedésnek számít és azonnali kezelést igényel. A vér fiziológiás ph-értékének az azonnali visszaállítására van szükség.
A gyakorlatban igen ritkán fordul elő a savtúltengés, és legtöbbször betegségek következménye, azok kísérő tünete. A sav-bázis egyensúly regulációjában mérvadóan résztvevő szervek, mint a vese és a tüdő megbetegedése a következmény. Az akut acidózis ilyen formája nem áll a táplálkozás befolyása alatt, ezért itt ezt most nem is részletezzük.
A figyelem a krónikus savtúltengésre , az úgynevezett látens acidózisra irányul. A "látens" kifejezés rejtett és krónikus állapotra utal, ami először nem tűnik fel. Látens acidózis a praxisban jóval nagyobb számban figyelhető meg, a vér ph-értékének a normál értéken belüli (7,35 -7,45) csekély eltolódásával. Ezzel egyidejűleg a vér pufferkapacitása csökken. A krónikus acidózist nem kísérik specifikus, klinikai tünetek, azaz eleinte semmiféle szervi elváltozás nem észlelhető.
Táplálkozás
A mai táplálkozási szokásaink (magas fehérje és szénhidrát tartalmú ételek fogyasztása, fast-food, üdítőitalok) egy jelentős sav-túlsúlyt idéznek elő. Ez részben azért van, mert manapság az élelmiszereink az életfontosságú lúgos komponenseket (szerves, kötött ásványi anyagok) igen kevés mennyiségben tartalmazzák. Az okok közé sorolhatók a talaj szegénysége gyakori savas esőzések következtében, valamint a tömeggyártáshoz igazodó mezőgazdaság. Az élelmiszerek ipari feldolgozása során is csökkennek az eredetileg meglévő lúgos vitálanyagok. Főleg az állati fehérjék (hús, hal, tojás) és a gabonafélék túlkonzumálása, valamint a gyümölcs, zöldség és saláta kevés mennyiségű fogyasztása, a savterhelés növekedését okozza.
A fehérjék aminósavakból épülnek fel, amikből 20 különböző, a szervezetünk saját proteinjében is megtalálható. Egyes aminósavak ként tartalmaznak (methionin és cystein). Ha az anyagcserénkben a kéntartalmú aminósavak leépülnek (pl. energiafelhasználáskor), úgy alaki, formális bontóanyagként jelenlevő kénsavak keletkeznek. A kénsav igen erős sav, ami azonnal lebontásra kerül, így mint szabad sav nincs jelen a szervezetünkben. Emellett a foszfátok, azaz foszfátsavak (pl. Felvágottakban, üdítőitalokban) is támogatják a táplálkozás okozta savtermelés kialakulását.
Testi megterhelések és betegségek
Környezeti befolyások, testi és szellemi megterhelések is felboríthatják a sav-bázis egyensúlyát. A betegségek a szervezet számára rendkívüli megterhelést jelentenek. Egyes betegségekben, pl. reumás panaszok, diabetes mellitus, gyomor-,bél- és vesebetegségekben sem képes a szervezet a sav-bázis egyensúly teljes kiegyenlítésére. Ennek következtében jelentősen megemelkedik a savterhelés, ami kezelési beavatkozások nélkül, hosszútávon krónikus savtúltengéshez vezet.
Böjtölések és diéták
A kalóriadús ételek kiiktatásával elért súlycsökkenés és az ételről való teljes lemondás, pl. böjtöléskor, döntő változásokat eredményeznek a sav-bázis egyensúlyának folyamatában. A szervezet kénytelen a saját energiatartalékát igénybe venni, mindenekelőtt a raktározott zsírt építi le. Ez meglehetősen pozitív is lehet, viszont a zsírsavak elégetésekor nagyszámú ketosavak keletkeznek, amik az anyagcsere megterheléséhez vezetnek. Kialakul a túlsavasodás (ketoacidózis), ami ugyancsak az anyagcsereellátás rosszabodásához vezet. A ketoacidózis igen kellemetlen következménye, a legtöbbször pár nap után fellépő tipikus diéta- és böjtölési krízis.
A fogyókúra és a böjtölés csak akkor mondható sikeresnek, ha ügyelünk a savtermelés kompenzálására, elegendő gyümölcs, zöldség és saláta elfogyasztásával, valamint megfelelő termékeket ( mint pl. a Basica termékek) szedjük, legfőképpen ha bizonyos élelmiszerek bevitele egy diéta keretében nem megengedettek.
Következmények
Egy hosszantartó sav-bázis háztartás felborulás előbb-utóbb a testi funkciókra is kihat. A krónikus acidózisra utaló jelek különbözőek lehetnek,mivel az idült savtúltengést semmiféle specifikus tünet nem kíséri, sőt legtöbbször éveken át feltűnést nem keltve rejtett marad.
Tipikus jelei:
koncentrációzavar
súlygyarapodás
alvási zavarok
kedélyállapot ingadozása
reumatikus hát- és ízületi fájdalmak
emésztési zavar, szorulás, vagy túlteltség érzése
bőr, haj és köröm elváltozás
éjszakai izzadás
motiválatlanság
kedélyállapot ingadozása, ingerlékenység
gyakori migrén jellegű fejfájás
izommerevség
Ma már biztosan ismerjük és mondhatjuk, hogy a hosszútávú acidózist különböző krónikus betegségek, pl. a reuma kialakulását elősegítik. A gyulladás során a rheumatoid arthritis-nél az ízületben sav termelődik, ami a tipikus reumás fájdalmak okozója. Ha ezeknél a betegeknél a lúgképző tartalmú élelmiszerek hiányoznak (gyümölcs, zöldség és saláta ), úgy jelentős mértékben megnő a savtúltengés és az ezzel járó fájdalom is.
Vizsgálatok szerint a lúg mennyiségének megfelelelő adagolása csökkenti a krónikus acidózis kialakulásának hajlamát, és pozitív hatással bír a reumában szenvedők fájdalomérzetére, életkminőségére. Mindemellett mellőzhető az erős mellékhatású reumagyógyszerek alkalmazása.
Ezen kívül számos bizonyíték igazolja, hogy a krónikus osteoporózist a csont elmeszesedése okozza és a savtúltengés ennek a betegség kialakulását mégjobban támogatja. Éppen ezért, már igen fiatal korban is ajánlott a lúgos hatású tápanyagok (gyümölcs, zöldség, saláta) előnyben részesített bevitele, ami a csont egészségi állapotának a megőrzésére is szolgál. Vizsgálatok támasztják alá, hogy azokban az országokban, ahol a gyümölcsök, zöldségek, saláták fogyasztása előnyben van részesítve, és mindemellett kevés állati fehérjét fogyasztanak, ott az osteoporózis okozta csonttörések jóval alacsonyabb számban fordúlnak elő.
