A reumatoid artritisz (RA), amit krónikus poliartritisznek is neveznek, gyulladásos izületi betegség. A népesség majd 1 %-t érinti, nőket háromszor olyan gyakran, mint férfiakat. A reumatoid artritisz a 30. és 60. életév között kezdődik, de minden életkorban előfordulhat és gyerekeknél is felléphet. Duzzadást, fájdalmat, merevséget és funkciózavart okoz a megtámadott izületekben. Leggyakrabban a kezet érinti, de a vállat, a könyököt, a térdet, vagy a lábfejet is megtámadhatja.

Vizsgálatok azt mutatták, hogy a táplálkozás – különösen a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása – erősen befolyásolja számos krónikus megbetegedés kialakulását. Ennek ellenére a sav-bázis egyensúlyra eddig kevés figyelmet szenteltek az RA betegek táplálkozásánál. A mediterrán táplálkozással kapcsolatos korábbi vizsgálatok adatai alapján feltételezhető, hogy az RA-ban szenvedők állapotára a bázikus étrend pozitív hatással van, mert csökkenti a nyugati étrend által okozott látens acidózist. Ezen komplex betegség terápiája tehát ily módon kiegészíthető. Eset-kontroll vizsgálatok bizonyították, hogy az, aki egész életében sok halat, olivaolajat és főtt zöldséget fogyaszt, megóvhatja magát a reumatoid artritisz kialakulásától, illetve csökkentheti a megbetegedés mértékét.

37 betegen végzett klinikai vizsgálat szerint az étrend bázikus vitálanyaggal történő kiegészítése (12 héten keresztül napi 30 g Basica fogyasztásával) a következő állapotjavulást eredményezte:

• magasabb életminőség a fájdalom csökkenése miatt;
• az érintett izületek jobb mozgathatósága;
• a jellegzetes reuma gyógyszerek (NSAR) csökkentése és ezzel kevesebb mellékhatás.

Az étrendkiegészítőt kapott csoport betegségaktivitása (DAS – Disease Activity Score) jelentősen csökkent, a vizsgálat végén 28 volt. A kontroll csoportban a vizsgálati idő alatt nem volt szignifikáns változás.

A bázikus étrendkiegészítőt kapott csoport vizelet pH-jának vizsgálata azt mutatta, hogy az RA betegek sav-bázis háztartása megváltozott. Ugyanakkor a kalcium- és magnézium-szint nem változott sem a szérumban, sem a vérben, a gyulladás fokát mutató paraméterek (vérsüllyedés sebessége, C-reaktív fehérje) mindkét csoportban változatlanok maradtak. Ez arra utal, hogy a bázikus étrendkiegészítés a betegség fokát nem befolyásolta. Az a tény, hogy a bázikus étrendkiegészítőt kapott 19 betegből 6 csökkenteni tudta NSAR gyógyszereit azt igazolja, hogy a látens acidózis csökkentése a fájdalomészleletet pozitív módon befolyásolja.

A bázikus ásványi anyagokkal való táplálékkiegészítés egy egyszerű és biztos terápia lehetőségét kínálja, amellyel a reumatoid artritiszes betegek panaszai enyhíthetők.

Vormann professzor úr, a fájdalom összefüggésben lehet a krónikus túlsavasodással?

Fájdalom akkor jelentkezik, ha az anyagcserében krónikus túlsavasodás esetén további savmennyiség termelődik. Ez akkor következik be, ha a sejteknek nincs elegendő oxigénje. Ilyen körülmények között a sejt energiatermeléséhez szükséges glükóz lebontás nem teljes, és az úgynevezett anaerob glikolízis során tejsav keletkezik. Normál esetben a savas terhelést a szövet puffer-tartaléka fel tudja fogni. A már savval terhelt szervezetben ez nem tud megfelelően működni és így keletkezik a fájdalom. A bázikus terápia a fájdalom-küszöböt megemeli, azaz a fájdalomérzet csökken.

Milyen összefüggés van a reumatoid artritiszes fájdalmak és a sav-bázis háztartás között?

A folyamatnak különös jelentősége van a reumatiod artritisz betegségnél. Ennél a köznyelvben reumának nevezett betegségnél a szervezet saját szövete ellen fordul és elsősorban az izületek porcrétegét támadja meg. A sav-bázis háztartás itt is szerepet játszik. A reumatikus megbetegedéseknél az izületekben lejátszódó gyulladás során sav képződik. Vizsgálatok azt mutatják, hogy reumabetegeknél az izületi rés folyadéka sokkal savasabb, mint az egészségeseknél.

Ez a sav nagyban hozzájárul a tipikus reuma fájdalmakhoz, ami azt jelenti, hogy a fájdalom küszöböt hamarabb elérik, mint normál esetben. Mivel a reumás betegeknél a panaszok előterében épp a fájdalom problematikája áll, bázikus terápia alkalmazása javasolt.

Krónikus reumatoid artritiszes betegek körében végzett hatásvizsgálat szerint egy bázikus termék (a Basica) alkalmazása jelentős fájdalomcsökkenést eredményezett. A bázikus terápiában nem részesült kontroll csoporttal összehasonlítva ezen betegek életminősége jelentősen javult. A bázikus terápia mellett a fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését is limitálni lehetett. Meglepő módon ezekből a vizsgálatokból az is kiderült, hogy a bázikus terápia a szervezet saját fájdalom-ellenes anyagainak, az un. endorfinoknak a termelését stimulálta. Ezeknek a boldogság hormonoknak is nevezett anyagoknak termelését vagy lebontását nyilvánvalóan befolyásolja a sav-bázis egyensúly.

A bázikus terápia lehetne a reuma gyógymódja?

A reumának ez idáig nincs alapvető gyógymódja, így különös jelentőséggel bír, hogy a mellékhatás-szegény bázikus terápiával nagymértékű javulás érhető el és ezzel a magas mellékhatás-potenciálú gyógyszerek szedése csökkenthető.

Hogyan reagál a szervezet a látens acidózisra a krónikus megbetegedésekkel összefüggésben?

A savas terhelés egy részét a szervezet a csontokból történő ásványi anyag felszabadítással kompenzálja. Kkísérletek szerint már kis pH-változások is jelentősen befolyásolják a kalcium-háztartást. Savasító élelmiszerek megnövelt bevitele, ha összességében kicsiny a táplálék bázikus része, negatív kalcium egyensúlyhoz és csökkentett csontsűrűséghez vezet. Humán vizsgálatok bizonyították, hogy a túlsavasodás szupplementációval való kiegyenlítése pozitív hatással van a csontokra. Kísérletek igazolták azt is, hogy bizonyos fogyókúrák (így az Atkins-diéta) és a koplalás jelentős savterhelést okoznak. Bázikus anyagok megnövelt adagolásával a csontokra gyakorolt negatív hatások kompenzálhatóak.

A savas túlterhelés azonban nem csak a csontokat támadja meg. A túlsavasodás növeli az izmok fehérjelebontó rendszereinek aktivitását, ezáltal az izomfehérjék csökkenéséhez vezet. Valószínűleg ez az egyik fő oka az életkorral összefüggő izomeltünésnek.

A túlsavasodás hatással van a kötőszövetre is. Bizonyos kötőszöveti struktúrák (proteoglikánok) vízmegkötő képességét a rendelkezésre álló pozitív töltések mennyisége határozza meg. Ezen töltések savakkal történő semlegesítése csökkenő vízmegkötést eredményez. A vízmegkötés ugyanakkor a porcok, inak és szalagok funkcióját is jelentősen befolyásolja, mert meghatározza, hogy azok mennyire simulékonyak és terhelhetőek. A kötőszövet nem specifikus fájdalmait, mint pl. a derékfájást, de a reumatikus betegségekkel járó fájdalmakat is okozhatja ill. fokozhatja a túlsavasodás, egy bázikus pótlás tehát a fájdalom csökkenéséhez vezet.